|
|
|
Lágy, sajátságos ízének köszönhetően a zöldborsó az egyik legkedveltebb zöldségféle, ami nem hiányozhat a zöldségestálakról.
|

Származásuk szerint a termeszthető zöldborsó (Pisum sativum) fajták a Földközi-tenger területén, Észak-Ázsiában, Indiában és Tibetben voltak őshonosak. Hogy pontosan hogy vált termesztett fajjá, nem ismeretes. Valószínűsíthetően Nyugat-Ázsiában már történelmi idők előtt termesztették. Európába Görögországon keresztül került át, találtak magokat a kőkorból és a bronzkorból is. Az első írásos emlékek Svájcból, a 12. századból származnak. A 16. században már Európa összes országában elterjedt, és azután a konyha egyik legáltalánosabb alapanyagává vált.
A
növény a pillangósvirágúak családjába tartozik, nagyon korán virágzik. A
növény a nitrogéngyűjtő (rhizobium) baktériumokkal él szimbiózisban,
ezért képes arra, hogy a talaj nitrogéntartalmát növelje.
Miért fogyaszzuk? Ma lágy, sajátságos ízének köszönhetően a zöldborsó az egyik legkedveltebb zöldségféle, ami nem hiányozhat a zöldségestálakról. Mint gyógyhatású növény, elvesztette hírét. A legmagasabb fehérjetartalmú zöldségnövényünk, és energiaértékét figyelembe véve a csemegekukoricával együtt a legszénhidrátdúsabb zöldségnövényünk is egyben.
Figyelemre méltó B-vitamin-tartalmának következtében képes arra, hogy a B-vitamin-sorozatból hiányzó elemeket kipótolja, de magas ásványianyag-tartalma sem elhanyagolandó.
Nagyon kevés az olyan zöldségféle, amelyben több a magnézium, mint a kalcium. A zöldborsóban ez 1:1 arányban található, melynek köszönhetően nyersen fogyasztva jótékony hatással bír szervezetünkre. A magnézium minden puha szövetben jelen van, a csontok és az izmok szempontjából is fontos. Ez az előfordulási arány pedig lehetővé teszi a kalcium felszívódását, megtartását a csontokban és az izmokban. A magnézium meggátolja a kalcium kioldódását a csontokból. Gyógyhatású az izmokra, az érrendszeri betegségekre, gyulladásra és emésztési rendellenességekre.
A káliummal együtt, amiből szintén sok van a zöldborsóban, hozzájárul a szív szabályos és erőteljes működéséhez. Kétségtelen, hogy a zöldborsó fogyasztása alaposan hozzájárulhat a szív-és az érrendszeri betegségek megelőzéséhez.
A zöldborsó magnézium-és mangántartalma lehetővé teszi a vérnyomás normalizálását. A magas vérnyomás csökken, az alacsony emelkedik a zöldborsó kúraszerű fogyasztása következtében.
A zöldborsólé fogyasztása enyhíti a belekben fellépő gyulladást és a gluten okozta emésztési problémákat, valamint elősegíti az emésztést. A jelen lévő A-vitamin következtében nemcsak az immunrendszer munkájára van pozitív hatással, hanem a gyulladásos folyamatok lefolyását is meggyorsítja.
A zöldborsó segíti az emésztést és alaposan hozzájárul a serkentéséhez, a rostjával gyorsítja a belek perisztaltikáját, fogyasztásával a székrekedés is megszüntethető.
A
népi gyógyászatban borsólisztből kötéseket készítettek sebekre és
kiütésekre. Korábban nagyon sok járványos betegség esetében, fogfájásnál
a borsóból készített lé mindenható gyógyszerként fordult elő. Sok
hiedelem és szokás fűződött a borsóhoz.
Összetétele: 75-80% -ban vizet, 5-6% -ban fehérjéket, 10-12% -ban szénhidrátot tartalmaz. 100 g borsónak 220-270 mg kálium-, 1,3-1,7 mg vasásvány-, továbbá széles körű ásványianyag-, nyomelem-és vitamintartalma van.
Összeállította: Ferencz Anita FruitVeB
|
|