Paraj, spinát, spinót, spinác, spenát.

A libatopfélék családjába tartozó növényt már a 8-9. században 'perzsa fű' néven ismerték a Közel-Keleten, ahonnan az arabok vitték Spanyolországba a 14. században. Hazánkban a spenót tél végén, kora tavasszal szedhető, az egyik legkorábbi friss zöldség.

Miért fogyasszuk?

A spenót kalóriában szegény, könnyen emészthető, vitaminokban (A, C, K) és antioxidánsokban gazdag, immunerősítő. Rendkívül gazdag K-vitaminban, luteinben, karotinoidban, flavonoidokban, klorofillban és folsavban, oxálsavban. Ez utóbbi főzve vesekőképződésre hajlamos, de emésztésserkentő és vastagbél-tisztító hatású is. Nyersen nem képződik lerakódás a szervezetben, sőt ellentétes gátló hatású.

Ásványi sók közül megemlítendő vas, magnézium, kálium és kalcium tartalma.

Termesztik szabadföldön és hajtatva (szeptembertől március-árpilisig), fogyasztják nyersen, gyorsfagyasztva, konzervben, mindezek ellenére jelentősége nem nagy, az egy lakosra jutó fogyasztás kb. néhány dekagramm. Nagy tápértéke miatt elsősorban a gyermekek és csecsemők életében jelentős.

Fajták

Hajtató fajták

Kir Kaspirk – téli hajtatásra alkalmas világoszöld levelű.

Huro – téli hajtatásra alkalmas világoszöld levelű.

Viroflay – korai hajtatásra, középzöld színű.

Viroflex – tavaszi és őszi hajtatás, világoszöld, ovális levelű.

Szabadföldi fajták

Estivato – korai őszi termesztésre, sötétzöld, fordított tojás alakú.

Matador Darko – nyári, őszi termesztésre, középzöld színű.

Norvak – nyári termesztésre, sötétzöld levelű.

Eszkimó – tavaszi termesztésre, sötétzöld levelű.