Novemberben szezonja van az almának, körtének, gombaféléknek és gyökérzöldségeknek.

Novemberi gyümölcseink, zöldségeink

ALMA

Beltartalmilag értékes gyümölcs, régóta ismert természetes orvosság. "Naponta egy alma az orvost távol tartja." - tartja a közmondás.

Magas foszfortartalma miatt igen értékes szellemi foglalkozásúak, diákok, stresszes környezetben élők, vérszegények, gyermekek és idős emberek részére. Borkősav- és almasavtartalma jót tesz az emésztésnek. Háborgó gyomrot és hasmenést kezelhetünk vele oly módon, hogy lereszeljük, és tizenöt percig a szabad levegőn állni hagyjuk. Csökkenti a máj vérbőségét, pangását, felfrissíti az izomzatot és az idegrendszert, vízhajtó hatású és jó a reuma ellen.

Pektinben és C-vitaminban gazdag, rendkívül fontos bármilyen méregtelenítő és bőrgyógyító programban, valamint hasznos segítséget nyújt a koleszterinszint szabályozásában. A szervezetben felhalmozódó savakat semlegesíti. Savanyú alma ajánlott cukorbetegek (napközben több adagra elosztva), a reumára hajlamosak, a túltápláltak és székrekedésesek számára.

Az édes alma viszont enyhíti a hasmenést, és segít legyengült, gyomorsavtúltengésben szenvedő egyéneknek is.

Almakúra javasolt: elhízás, májbajok, hasmenés, székrekedés, bélfertőzés, bélhurut, láz, gyomorfekély, gyomorhurut, hörghurut, álmatlanság, fejfájás, aranyér, menstruációs panaszok esetén, valamint fizikai és szellemi túlterheltségnél, lábadozásnál, terhességnél, vérszegénységnél, reumánál, köszvénynél, vesekőnél és ülő életmód esetén. Az almahéjból készült tea gyomor és bélhurut esetén kitűnő gyógyszer. Az almahéjtea vizelethajtó, így annak is javasolható, aki fogyni szeretne. Az aszalt alma kitűnő csemege, müzlibe és cukorka helyett egyaránt.

Almalé: hasznos orvosság a vese- és epekövek kezelésére. Minden alma alkalmas lékészítésre, de a kemény, ropogós húsúak a legelőnyösebbek. A viaszozott héjúakat meg kell hámozni, mielőtt levet préselnénk belőle. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hámozott alma levében csak fele annyi vitamin van, mint a hámozatlanéban. Különösen az A-vitamin koncentrálódik a héjban. A C-vitamin mind a hámozott, mind a hámozatlan levében megtalálható. 1 kg almából 4-5 dl lé nyerhető.

Az alma leve segít az influenza, a megfázás és a bélfertőzés leküzdésében. Bizonyított tény, hogy akik télen rendszeresen esznek almát, azok ritkábban influenzásak, és nem szenvednek felső légúti betegségekben.

KÖRTE

A népi gyógyászat úgy tartja, hogy a körte vérkeringés-szabályozó, vízhajtó hatású, megelőzi a fogszuvasodást és a nyelőcsőrákot. A körte sok élelmirostot tartalmaz, ennek fele a gyümölcs héjában található. Ezek a rostok vízmegkötő tulajdonságuknál fogva serkentik a bélműködést, ezért megelőzhetik a bélrenyheséggel, székrekedéssel járó panaszokat. Jóvoltukból a lehetséges rákkeltő anyagok is felhígulnak, gyorsabban távoznak az emésztőcsatornából, így elejét vehetjük egy esetleges vastagbélrák kialakulásának. A körte pektintartalma megközelíti az almáét. A pektin gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását, ill. befolyásolja a koleszterin anyagcseréjét. Az érzékeny emésztőrendszerrel rendelkezők számára nem tanácsos a bőséges körtefogyasztás, mert hányingert és migrénes fejfájást okozhat, ami méregtelenítő és tisztító hatásának a következménye. A lédús, lágy és édes fajtákat keressük! Kitűnően tartósítható, aszalható.

Felhasználási lehetőségei

Gyümölcskúrára igen alkalmas, mert kitűnő sóoldó és lúgosító hatású. Ezt kell kihasználni a reumásoknak, köszvényeseknek, érelmeszesedésben szenvedőknek. Vesebetegeknek is ajánlott, mivel kitűnően oldja a húgykősavkristályokat. Az egész szervezetre kedvezően hat. Különösen idült székrekedés és ideggyengeség esetén előnyös, mert jó hashajtó, idegközpont-stimuláló hatása van. Kúraszerű fogyasztása 1 vagy 2 héten át reggeli és vacsora helyett, barna rozskenyérrel javasolt. Ajánlott napi mennyiség 1-1,5 kg. Cukorbetegek is fogyaszthatják. A körtelé igen sűrű és nagyon édes, de rendkívül sok értékes anyagot tartalmaz. Egy kg körtéből 2,5-4 dl lé nyerhető.

A körte jelentős mennyiségben tartalmaz A-, B 1 -, B 2 - és C-vitamint, folsavat, valamint nikotinsavamidot. Gazdag foszforban és káliumban, de van benne Na, Ca, Fe, S és klorid is. A körte kilogrammonként: 4 g fehérjét, 120 g szénhidrátot, 4 g ásványi sót, 26 g rostot tartalmaz. Energiatartalma (100 g): 209 kJ/50 kcal.

SÁRGARÉPA

A sárgarépa (Daucus carota) már az ókorban elterjedt, kedvelt zöldségféle volt. Az időszámításunk előtt 2000-től 1000-ig rendelkezésre álló magleletek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy már akkor is haszonnövényként szerepelt. Tiberiusz római császár is élvezettel fogyasztotta a sárgarépát, amit Matthioli szerint német földről hozatott magának havonta, mert ott termettek a legjobbak. Régi emlékekből kiderült, hogy elődjeink a sárga színű répákat szerették. A vad répafajok az egész világon még ma is megtalálhatók, nagyjából 3000 m tengerszint feletti magasságig. A mai elterjedt narancsszínű változatok kétségtelenül a Földközi-tenger vidékéről származnak. A hosszú múltra visszanyúló fogyasztása okán, a népgyógyászatban is jelentős szerepet kapott a sárgarépa.

A reszelt répa bőrre helyezve sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatású. Nyers vagy párolt formában fogyasztva vízhajtó és féreghajtó hatással is rendelkezik. A répából készült szirup a légzőszervi betegségek orvossága.

A sárgarépa talán a magas cukortartalmának köszönhetően annyira közkedvelt zöldségféle, hogy még a nyers ételeket nem kedvelő személyek sem utasítják el teljesen az étrendjükből. A sárgarépa még magas béta-karotin- tartalmának köszönhetően tűnik ki a zöldségek közül. A béta-karotin, mint az A-vitamin előanyaga, minden növekedési és anyagcsere- folyamatban jelentős szerepet játszik. Elsősorban a bőr és a légző-, emésztő-, kiválasztó szervek nyálkarétegének egészségében, továbbá a szem szaruhártya és kötőszövetének szerkezetéért is felelős. A karotin felhasználhatósági foka a szervezetben jelentősen ingadozhat, ami a szervezet tárolóképességétől, illetve a fogyasztás (elkészítés) módjától is függ. Nyers répafogyasztás esetén 1-20% között, párolt répa esetén 4-60% között lehet a felszívódás aránya. Ez a jelentős különbség a párolt répa esetében abból adódik, hogy a melegítés hatására a sejtek kinyílnak, így az emésztőenzimek számára könnyebb a feladat. Mivel a karotin olajokban oldódik, a jobb felszívódás természetesen az olajok jelenlétének is köszönhető, ehhez persze a szervezet jó zsírbontó képessége is szükséges.

A jelentősebb mértékben jelen lévő B-vitamin-tartalom az idegi funkciók segítéséhez járul hozzá. A magas ásványianyag-tartalma, az illóolaj-tartalma és a pektin jelenléte tovább növelik a sárgarépa táplálkozásbiológiai értékét. A csecsemők, kisgyermekek, kismamák és betegek táplálásában elengedhetetlen szerepet játszik, mivel igen könnyen emészthető, de felnőttek számára is egy igen fontos védőtáplálék.

A sárgarépa rendszeres fogyasztása összefüggésben állhat a kisebb tüdőrákkockázattal. Amerikai ápolónők körében végzett vizsgálat eredményei szerint 60%-kal kisebb a tüdőrák kockázata azok körében, akik 5 vagy több sárgarépát fogyasztottak el hetente, mint akik egyáltalán nem fogyasztottak répát. Előnyös lehet a béta-karotin rendszeres fogyasztása a fogamzásgátlót szedő nők esetében is, mert egy német vizsgálat szerint a fogamzásgátló tabletta hatására csökken a vér bétakarotin- szintje. A béta-karotin véd a farkasvaksággal szemben is. A sárgarépát ezért bátran fogyasszuk salátákban, levesekben, egytálételekben, köretként, vagy levét kicsavarva.

100 g ehető rész 88% vizet, 5% szénhidrátot, 3-4% rostot, 1-1% fehérjét és ásványi anyagokat tartalmaz, kalóriaértéke 109 kJoule (26 kcal). Az ásványi anyagok közül legmagasabb a kálium-, a nátrium-, a foszfor- és a kalciumtartalma, a mikroelemek közül pedig vasból, bórból, cinkből, brómból tartalmaz nagyobb mennyiséget.

GOMBAFÉLÉK

A gombákat az ókori lakomák ékességeinek tartották, olyannyira, hogy a vendéglátó maga készítette el belőlük vendégei számára az ínyencséget és soha nem engedte, hogy rabszolgái készítsék el.

A termesztett gombafélék táplálkozási szempontból hasznos és értékes élelmiszerek, amelyek fogyasztását lehet, sőt, kívánatos is fokozni. A gomba megfelel a korszerű táplálkozás követelményeinek mivel szénhidrátszegény, fehérjékben és rostanyagokban gazdag élelem.

Előkelő helyet foglal el a vegetáriánus étrendben is. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható élelmiszer, mivel fogyaszthatjuk nyersen, sütve, párolva, rántva stb. A gomba gyakorlatilag valamennyi zöldségfélével párosítható és csaknem minden húsféléhez illik. Éljünk azzal a lehetőséggel, hogy konyhánk választékát gombával gazdagítsuk!

A gomba kedvező beltartalmi értékeinek köszönhetően, a változatos és korszerű táplálkozásban kiemelkedő szerepet tölthet be. A gomba képes helyettesíteni a húst, mert a növények közül az egyetlen, amely teljes értékű fehérjét tartalmaz, tehát benne vannak mindazok az aminosavak, amik az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek. A gomba kalória-, zsír-, szénhidrátszegény és abszolút koleszterinmentes. Ásványianyag-tartalma ideális szervezetünk számára. Nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, vasat, foszfort, szelént, D-vitamint - amely elengedhetetlen a csontok és a fogak egészséges életéhez -, továbbá magas a B-vitamin és C-vitamin-tartalma is. Ezekkel a tulajdonságokkal beleillik az egészséges táplálkozásba és kiváló a cukorbetegek, a magas vérnyomással és koleszterinszinttel küszködő emberek ételeiben.

Szezon: a termesztett gombák egész évben folyamatosan frissen kaphatók.

A gomba azon táplálékunk közé tartozik, amely egész évben megtalálható az üzletek polcain. Azonban sokan idegenkednek a gomba megvásárlásától, fogyasztásától, a mérgezésekről és halálesetekről beszámoló hírek következtében, valamint sokan nem ismerik az elő- és elkészítési lehetőségeit. Azonban tudnunk kell, hogy a termesztett gomba esetében ilyen eshetőség nem áll fenn és felhasználási lehetőségei korlátlanok.

Rendkívül gyorsan elő- és elkészíthetjük, ezért a háziasszonyok, egyedülállók és nyugdíjasok körében kedvelt.

Ha gombát vásárolunk, mindenképpen csak a friss és tetszetős termékeket vegyük meg, mivel a gomba egy gyorsan romló élelmiszer. Mindenképpen 0-4 °C között tároljuk. Fontos, hogy tárolás előtt ne mossuk meg, csak közvetlen felhasználás előtt. A gombát papírzacskóban, vagy edényben tároljuk.

Felhasználás előtt tiszta kefével, vagy késsel kaparva tisztítjuk meg. A tönk alján lévő esetleges szennyeződéseket éles késsel távolítjuk el, majd a gombát folyó víz alatt mossuk meg. Ne áztassuk vízben, mert egyrészt értékes tápanyagai kioldódnak, másrészt megszívja magát vízzel, amelyet elkészítés közben már nehéz elpárologtatni. Fontos, hogy a gombát soha ne hámozzuk meg! Az értékes táp- és ízanyagok jó része ugyanis épp a kalap felbőre alatt van. Ha fagyasztani szeretnénk, akkor fagyasztás előtt pároljuk át és töröljük szárazra.