|
A meggy őshazája a Kaukázus vidéke és Kis-Ázsia. Múltját nem egyszerű követni, mert a régi ábrázolásokból többnyire nem derül ki, hogy meggyről avagy cseresznyéről van szó.
|
Utóbbi mellett sokáig mostohagyermeknek számított, termesztése csak a XVI. században lendült föl. A meggy a magyarság egyik első gyümölcse volt, amit "savanyú cseresznyének" hívtak (ahogy angolul ma is hívják). A meggy kiváló alkalmazkodóképességű faj, tág éghajlati határok között termeszthető. Őshonos módon megtalálható Magyarország minden területén.
A Michigani Állami Egyetem vizsgálatai -ami a meggy beltartalmának, színanyagainak és antioxidánsainak vizsgálatát célozták- kimutatták, hogy a magyarországon termett meggyből készített sűrítmény több antioxidánst, és mintegy négy-ötször annyi anthociánt tartalmaz más országok meggyéhez képest. A meggy ezen hatóanyagai hatékonyan csökkentik a rák és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
Napi 20 szem meggy elfogyasztása megakadályozza az artériás erek falán történő káros lerakódásokat, antioxidánsai pedig segítik megőrizni az erek falának rugalmasságát. Meggysűrítményből készített ivólé rendszeres fogyasztása már három hónap után bizonyíthatóan enyhíti az arthritiszes (ízületi) megbetegedés okozta fájdalmakat, valamint a fejfájást, mindezt hatékonyabban, mint az aspirin, ráadásul a gyomor károsítása nélkül.
Legfontosabb hazai termőtájai:
1. Duna-Tisza köze
2. Tiszántúl: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A hazai meggyszezon június elejétől július első dekádjának végéig tart. A termesztés a 70-es évektől felfutóban volt, ami a hazai nemesítésű, öntermékeny fajták terjedésének köszönhető.
A magyar exportgyümölcsök között a meggy igazi sláger, amit mérete, színe és jó magozhatósága, valamint verhetetlen minősége magyaráz.
Az ipar három, jól elkülöníthető kategóriát különböztet meg:
- Lében és színanyagban gazdag fajták, amik elsősorban lényerésre alkalmasak, pl. cigánymeggy.
- Nagy gyümölcsű, jó hússzilárdságú, harmonikus sav-cukor aránnyal bíró fajták, melyek a konzervipar kedvencei. Ilyenek pl. az Érdi, az Újfehértói és a Pándy meggy.
- A cukrásziparban használatos fajták, pl. a Pipacs.
Termőtájai:
1. Dunántúl: Fejér-, Veszprém-, és Somogy megye
2. Duna-Tisza köze: Bács-, Pest-, Jász-Nagykun-Szolnok megye
3. Tiszántúl: Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Hajdú-Bihar megye
|
Tápérték 100 g fogyasztható meggyben |
| Fehérje |
0,9 g |
| Zsír |
0,4 g |
| Szénhidrát |
15 g |
|
Vitaminok |
E, B1, B2, B6, C |
|
Ásványi anyag |
490 mg |
| Energia (Joule/ kalória) |
282/67 |
Cigánymeggy
Az ide tartozó fajták június közepétől július végéig érnek. Gyümölcsük apró, gömbölyű, bordópiros, erősen savas.
Meteor, korai
1965-ben nemesítette Maliga Pál. Június első hetében már érik. Puha húsú, bőlevű, jellegzetes meggyzamatú fajta.
Érdi bőtermő
Szintén magyar fajta, mely befőttnek is kiváló. Gyümölcse középnagy, világos kárminpiros, húsa félkemény, festőlevű.
Pándy
Ismeretlen származású, vélhetőleg szintén magyar eredetű. A magyar meggy ennek a fajtának köszönheti hírnevét, viszont termékenyülésével gondok vannak. Gyümölcse igen nagy, félkemény, bőlevű, jellegzetes zamattal.
Újfehértói Fürtös
A Pándy után kb öt nappal érik, ahhoz igen hasonló, némileg kisebb gyümölcsű fajta.
Vannak további ígéretes jelöltek is, például a Maliga Emléke, amely 22-23 mm-es nagyságú gyümölcsökkel büszkélkedhet.
|
Meggyfajták szüretelési ideje |
|
|
Június |
Július |
|
Meteor korai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Érdi naggyümölcsű |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Érdi bőtermő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pándy |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Debreceni bőtermő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Újfehértói fürtös |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kántorjánosi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sitemap
Segítség