|
A kajszibarack, az őszihez hasonlóan, Kínából ered. Örmény közvetítéssel már időszámításunk kezdete táján Itáliába került.
|
Az ókori rómaiak a kajszit "Malus Praecox"-nak, azaz koránérőnek nevezték. Valóban igen korai virágzása miatt fokozottan ki van téve a fagyveszélynek, ezért felhozatala az időjárás függvényében hullámzó. A népvándorlás során a kajszi meghódította Spanyolországot, majd a mórok révén egész Ibériát. Innen Franciaországon át jutott el Közép-Európába. Pannóniában feltehetőleg már a római korban elterjedt, régészeti leletek a III.-IV. századból bizonyítják ezt. A Besztercei Szószedet (1395) már biztosan említi a „barasc” (barack) szót, illetve a török hódoltság idején több írásos emlék is emlegeti a kajszi szót, amely török eredetű.
Igazi hungarikummá a nagy fikoxérajárvány utáni, Duna-Tisza-közi elterjedésével vált. Az akkori fajták zamata, illata utolérhetetlenné tette, és mind frissen, mind földolgozott állapotban igen szép hírnevet vívott ki magának a külhoni piacokon is. Külföldi írásos emlékek a magyar kajszi gyümölcsei a "nagy" illetve "legjobb" jelzőkkel illetik, és ezt az értékítéletet évszázadokon át megőriztük. Az idő elteltével a fajtaválaszték folyamatosan átalakult és változott, a Kárpát-medence klímájához leginkább alkalmazkodó és jobb áruértékű fajták maradtak meg, a nem ide valók és pedig eltűntek.
A kajszibarack szintén olyan faj, melynél a magyar nemesítés jelentős. A tavaszi fagyok miatt termesztése sajnos nem biztonságos. Leggyakoribb fajtái a Magyar kajszi (45%), a Rózsakajszi (22%) és az óriáskajszik (15%). Alanyként a vadkajszi és a szilva a legelterjedtebbek.
A kajszi Magyarországon akkor érik, amikor a dél-európai barackok érési időszaka véget ér. A hazai kajszi méltó vetélytársa a déli országok barackjainak, színben és aromában egyaránt.
A kajszibarack fontos tulajdonsága, hogy öntermékeny, termőképessége jó, hátránya, hogy érésük elhúzódó, gyorsan puhuló a húsállomány, rövid a téli mélynyugalom, és éretten gyakran hullik.
A hagyományos magyar fajtáinkból kiváló lekvár, dzsem, ivólé és pálinka készíthető. Az utóbbi évtizedekben amellett, hogy a feldolgozás jelentősége megmaradt, egyre inkább teret nyert a friss fogyasztás is, ahol fontos szerepet játszik a méret, külső megjelenés és tárolhatóság. A tradicionális magyar fajták (Ceglédi arany, Ceglédi Piroska, Ceglédi kedves, Budapest, Pannónia, Harmat, Korai zamatos) kiváló beltartalmi értékekkel, harmonikus sav-cukor aránnyal, kiváló ízzel, illattal, színnel rendelkeznek. A legtöbb fajta narancssárga alapszínű, amelyhez társul egy szép fedőszín, ahol megsütötte a nap. Ezek mellett gyorsan el kell őket fogyasztani vagy feldolgozni, mivel gyorsan puhulnak, sérülékenyek és nehezen szállíthatók.
A kajszi igen kedvelt gyümölcs, mely fogyasztói szemmel komoly értékeket vonultat fel:
- Korán érnek, a cseresznye és meggyszezon után.
- Aromás ízűek, levesesek, és magas cukortartalmuk miatt táplálóak.
- Sokoldalúan feldolgozhatók, kompótnak, lekvárnak, aszalványként, pálinkának vagy félkész árunak.
|
Tápérték 100 g fogyasztható kajszibarackban |
| Fehérje |
0,9 g |
| Zsír |
0,1 g |
| Szénhidrát |
12 g |
|
Vitaminok |
E, B1, B2, B6, C |
|
Ásványi anyag |
660 mg |
| Energia (Joule/ kalória) |
226/54 |
Termőtájai:
1. Dunántúl: Fejér-, Tolna-, Baranya- és Somogy megye
2. Duna-Tisza köze: Bács-Kiskun megye
3. Észak-Magyarország: Észak-Pest, Heves-, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Ceglédi Óriás
Július elején érik. Gyümölcse nagyméretű, lapított, húsa narancssárga, lédús, ízletes. Még magjának bele is édes csemege.
Magyar kajszi
Július közepén érik, gyümölcse minden féle fölhasználásra alkalmas. Gyümölcse közepes méretű, narancssárga színe a napos oldalon pirosan mosott. Húsa lédús és igen finom. A legfontosabb, nemzetközileg is elterjedt magyar fajta.
Rózsakajszi C1406
Alakja középnagy, lapított gömb. Héja narancssárga, napos oldalán kárminnal belehelt. Húsa édes, bőlevű, kellemes ízű, zamatú. Elsősorban konzervipari fölhasználásra alkalmas.
Budapest
Augusztus elején érik, a rózsakajszihoz hasonló, de annál jobb ízű.
Ceglédi Bíborkajszi
A Magyar Kajszival szinte egy időben érik igen nagy, megnyúlt, lapított gyümölcse. Befőzésre kitűnő, zamatos fajta.
|
Kajszifajták szüretelési ideje |
|
|
VI. |
VII. |
VIII. |
|
Harmat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Piroska |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ceglédi óriás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ceglédi bíbor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gönci magyar kajszi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pannónia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bergeron |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rózsakajszi C1406 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összeállította: Ferencz Anita FruitVeB
|
Sitemap
Segítség