|
|
|
Franciaországban a közelmúltban jelent meg az a jogszabály, ami az iskolai étkeztetésben követendő táplálkozás-tudományi elveket rögzíti, azaz megszabja azon minőségi követelményeket, amiket a diákok egészséges táplálékkal történő kiszolgálása érdekében be kell tartani.
|
Franciaországban a közelmúltban jelent meg az a jogszabály, ami az iskolai étkeztetésben követendő táplálkozás-tudományi elveket rögzíti, azaz megszabja azon minőségi követelményeket, amiket a diákok egészséges táplálékkal történő kiszolgálása érdekében be kell tartani. A mezőgazdasági minisztériumhoz köthető joganyag nem jelent újdonságot, hiszen a tárca már hosszú ideje igyekszik különböző kezdeményezésekkel népszerűsíteni, ösztönözni a helyes táplálkozást – elsősorban az iskolai étkeztetésben, de nem csak ott (pl. a biotermékek integrálása a menübe a hét adott napján). Mindenesetre tény, hogy az iskolai étkeztetés alapjaiban befolyásolhatja a későbbi életkorban követendő étkezési szokásokat, amelyek minden kétséget kizáróan összefüggnek az egyén – és ezen keresztül az egész társadalom – egészségi állapotával. Ezért az iskolai menzák pedagógiai funkciója nem csak vitathatatlan, de a jövő szempontjából hallatlanul fontos is. Nem csak azért, hogy általában jó étkezési szokásokat sajátítsanak el a diákok, hanem amiatt is, hogy megtanuljanak örömmel étkezni, értékelni tudják az ételeket.
Franciaországban naponta hatmillió gyerek (az óvodától a gimnáziumig) étkezik az oktatási intézmények kantinjaiban, ami éves szinten egymilliárd adag ételt jelent. Elgondolkodtató, hogy csak a diákok 51,1%-a találja jónak a menzakosztot, és minden második úgy érzi, hogy éhes maradt az étkezés végén – ami átlagosan mindössze húsz percig tart. A diákétkeztetés az esetek 68%-ában az intézmény (vagy pl. az őt fenntartó önkormányzat, egyház, stb.) által működtetett saját konyhával és étteremmel történik, míg a fennmaradó részben külső cég szállítja szerződés alapján az ételt.
Bruno Le Maire a rendelet életbe lépése alkalmával adott interjújában (JDD, október 2.) kifejtette, hogy az iskolai étkeztetés nagyon komoly problémája, hogy a táplálkozás-élettani szabályokat szinte senki nem alkalmazta és nem is ellenőrizte eddig, ebben jelent alapvető változást a tárca által kezdeményezett jogszabály. Az ellenőrzések során ügyelni fognak arra, hogy a napi menü valóban tudományos szempontokat is figyelembe véve kerüljön összeállításra mindenütt, több tejterméket és gyümölcsöt kínáljon desszertként, a lehető legkevesebb zsiradékban sült termék (elsősorban sült krumpli) kerüljön a gyerekek elé és rendszeresen váltakozzanak az adott héten belül a hal- és egyéb húsételek. Mint a miniszter mondta, „Franciaországnak példát kell mutatnia a világnak az étkezés minőségét tekintve, és ezt a gyerekeknél kell kezdeni”. A rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási utasítás az erre a célra létrehozott munkacsoport (Groupe d’étude des marchés restauration collective et nutrition, GEMRCN) 2007. május 4-én nyilvánosságra hozott ajánlásain nyugszik, alkalmazásuk 2011. október 1-től kezdve kötelező, de nem csak az iskolákban, hanem a szélesen értelmezett közétkeztetésben, azaz pl. a hadseregben, a büntetés-végrehajtásban vagy az idősotthonokban is. Tartalmát és céljait a következőkben lehet összefoglalni:
• figyelemmel kell kísérni az étkezés struktúrájának változatosságát, aminek alapvetően 4-5 különböző főfogás (heti) egymásutániságára kell, hogy épüljön,
• biztosítani kell, hogy minden étkezéshez tejtermék is társuljon (a felmérések szerint a gyerekek 57%-a nem fogyaszt elegendő tejterméket),
• garantálni kell azt a minőségi változatosságot, ami biztosítja a kellő mennyiségű rost- és vasbevitelt a gyerekek számára,
• korlátozni kell a túl zsíros és/vagy cukros ételek gyakoriságát (így 20 étkezésből legfeljebb 4 esetben lehetne hasábburgonyát adni),
• biztosítani kell, hogy az alapanyag-beszállítóktól ne érkezzen olyan termék, ahol az adag nagysága nem felel meg az adott korú gyermekeknek ajánlott mennyiségnek,
• korlátozás nélkül kell kínálni kenyeret és vizet,
• ösztönözni kell az évszaknak megfelelő termékek használatát és ezeket jól láthatóan fel kell tüntetni az étlapon.
A szaktárca szerint fontos, hogy a közétkeztetésben is meglegyen a szükséges szakember- utánpótlás, ám – ellentétben a kereskedelmi jellegű vendéglátással – ilyen jellegű szakképzés és bizonyítvány pillanatnyilag nincs Franciaországban, noha mintegy 300 ezer ember
dolgozik ezen a területen. Ezért már az idei évtől újra lehetőség van megszerezni a « közétkeztetési dolgozó » szakképesítést, mégpedig az ennek az oktatására (is) szakosodott mezőgazdasági szakképző intézményekben. A képzésre egyelőre négy régióban lehet
jelentkezni, az oktatás a minisztérium és a CCC France (Comité de Coordination des Collectivités – önkormányzatok országos koordinációs testülete) együttműködésének köszönhetően valósulhat meg. Egyelőre azok iratkozhatnak be erre a kurzusra, akik már
valamilyen szakirányú középfokú végzettséget (pl. élelmiszer-feldolgozó szakmunkás) szereztek.
„Fenntartható módon, helyi termékeket fogyasztani a kantinban”, azaz közelebb hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat – ez az egyik vezérlő elve a nemzeti élelmezési programnak (PNA, Programme national pour l’alimentation). Ehhez elengedhetetlen a helyi és évszakra jellemző termékek nagyobb arányú fölhasználása, mégpedig elsősorban a közétkeztetésben. Azért, hogy a helyi termékek közvetlen beszerzése a kantinok számára teljesen legális lehetőség legyen, egy 2011. augusztus 25-i keltezésű jogszabállyal módosították a közbeszerzési törvényt. Ez lehetővé teszi, hogy a kantinok a beszerzési felhívásban kritériumként tüntessék föl a közvetlen értékesítést a mezőgazdasági eredetű termékek (alapanyagok) esetében, ami vagy direkt termelői beszállítást vagy legfeljebb egy, a termelő és a kantin közé iktatott szereplőt jelent – de nincs szó továbbra sem a helyi beszállítók preferenciájáról, mivel az ellentétes lenne az uniós közbeszerzési szabályokkal (« retenir parmi les critères de choix de l’offre économiquement la plus avantageuse, les performances en matière de développement des approvisionnements directs de produits de l’agriculture. ». ) Számos regionális kezdeményezés is napvilágot látott annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljenek egymáshoz a termelők és a fogyasztók, ezen belül pedig a közétkeztetésben dolgozó beszerzők és a termelők, pl. Burgundiában, (Loc’halles Bourgogne), Midi-Pyrénées (www.offrealimentairemidipyrenees.com) vagy Rhône-Alpes (www.offrealimentairemidipyrenees.com) régiókban.
A tárca célja, hogy minél több példaértékű, a közvetlen termelői beszállítást támogató projekt lásson napvilágot, ennek érdekében egy pályázat is megjelent, az eredményeket a www.alimentation.gouv.fr/pna-appel-projets honlap mutatja be. A helyi termékek
közétkeztetésben való felhasználásáról a http://alimentation.gouv.fr/guide-de-la-restauration honlap informál.
Ehhez a témához kapcsolódik, de már évek óta napirenden van a biotermékek használata és kínálása a közétkeztetésben. Ezt a törekvést a Grenelle de l’environnement környezetvédelmi törvénycsomag is magába emelte, az állam kötelezettséget vállalt arra, hogy 2012-től az évszaknak megfelelő, a kis környezetterheléssel járó, a minőségi árujelzővel ellátott termékek és a biotermékek egyenként 20-20%-os arányban szerepelni fognak az étlapokon. A biotermékek használatát több (jellemzően Zöld vezetésű) önkormányzat már évekkel korábban kitűzte, most viszont a szaktárca és az Agence Bio a biotermelők országos szövetségével együttműködve próbálja elősegíteni a biotermékek használatát a közétkeztetésben (www.restaurationbio.org).
A szaktárca szóhasználattal kapcsolatos munkacsoportjában is részt vevő országos közétkeztetési szakszervezet (Syndicat National de la Restauration Collective, SNRC) a túlzott sófogyasztásra kívánja a figyelmet fölhívni olyan módon, hogy évente egy nap – az idén október 6-án – a hozzá tartozó étkezőkben nem tesznek sótartót az asztalra – az akció célközönsége egymillió főt jelent!
Somogyi Norbert mezőgazdasági és TéT-attasé
|
|
Sitemap
Segítség