A közönséges dió (Juglans regia) a Kárpátoktól Törökországon és Irakon keresztül egészen Indiáig őshonos.

A közönséges dió (Juglans regia) ősidők óta felhasznált faj. Magja az ókori görögökön keresztül valószínűleg Perzsiából került hozzánk.

Élettani hatása

A dióbél gazdag vasban és cinkben, de tartalmaz még káliumot, magnéziumot, foszfort, ként, valamint A-, B-, C-, D-, F- és P-vitaminokat. Ha nyersen fogyasztjuk, magas zsírtartalma miatt tartalékenergiát képezhet belőle a szervezet. Nyirokrendszer-szabályzó, hashajtó és féregűző hatású. Jó érelmeszesedés és idegrendszeri bántalmak ellen is. A gyümölcse vérszegénység és sápadtság esetén jótékony hatású , azonban nem ajánlott azoknak, akik gyakran panaszkodnak rosszullétről, szédülésről. Könnyen okozhat bőrgyulladásokat, bőrkiütéseket is. Vérszegények és májbetegek ehetik, viszont a gyomorbetegségben szenvedőknek napi 5-6 darabnál többet nem ajánlanak. A dióbélből hidegen sajtolt dióolajban sok telítetlen zsírsav van (73-84%), ezért értékesebb a napraforgó- vagy a szójaolajnál is, valamint ezért az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésére vagy gyógyítására alkalmas. Összetételében részt vesz még a linolénsav, az olajsav és a telített zsírsav is. A dió olajának féregűző hatást tulajdonítanak. Külső bedörzsölésre is használják, angolkóros és vérszegény gyermekeknél, valamint különböző bőrbajoknál.

Különleges felhasználási lehetőségei

Levele kellemes illatú, az illóolajon kívül csersavat és naftokinon-származékokat tartalmaz. Levelének erősítő, összehúzó, vércukorszint csökkentő, tisztító és féregűző hatása van. A levélből készített teát alkalmazzák még gyomorproblémáknál, bélhurutnál, bélférgek ellen, és angolkóros gyerekeknek erősítőként. Külsőleg szájnyálkahártya- és fogínygyulladásra alkalmazzák, torokfájás esetén pedig öblögetésre, de ekkor töményebben. Használják még bőrkiütések, levedző ekcéma, nehezen gyógyuló fekélyes sebek, valamint fagyások borogatására is. Szemgyulladás és hályogképződés esetén szemborogatásra a diólevél forrázata ajánlott.

Külső burka csersav- és naftokinon-származékok halmozódnak fel. A csersav összehúzó hatását a hasmenés megállítására, és torokgyulladás esetén a duzzadt nyálkahártyák gyógyítására használják, tea vagy forrázat alakjában. Fertőtlenítő hatása is jelentős. A termés húsos burkának főzete izzadás, gyomor-és bélpanaszok, valamint étvágytalanság esetén tehet jó szolgálatot. Teakeverékben a pikkelysömör kezelésére is felhasználható. Rosszindulatú daganatoknál, bőrkiütéseknél, szemgyulladásnál fürdő, lemosás és borogatás javasolt. A zöld dió héjából festékeket állítanak elő, amelyet nemcsak kelmefestésre, hanem hajfestésre is használnak. A zöld dió héjából festékeket állítanak elő, amelyet nemcsak kelmefestésre, hanem hajfestésre is használnak.

Mikor és milyen fajtákat találunk?

Szeptember végén, október elején terem a dió, de szerencsére egész évben elérhető héjas gyümölcs!

Alsószentiványi 117

1976-ban kapta meg az állami elismerést. Szeptember közepén-végén szüretelhető. Béldióként és héjas dióként is egyaránt értékesíthető. Termése nagy, könnyen törhető és tisztítható, 48-51%-os béltartalommal. Korán termőre fordul, bőtermő és jó a termésbiztonsága.

Milotai 10

A tiszaháti termesztőtájban, Milotán szelektálta Szentiványi Péter. Szeptember végén érik. A legkiválóbb héjas és béldió. Nagy, gömb alakú, világos színű. Könnyen törhető és tisztítható. Béltartalma 47-52%. A legkiválóbb áruértékű árufajtánk.

Tiszacsécsi 83

Szeptember végén-október elején érik. Elsősorban béldióként javasolható az értékesítése. Közepes vagy nagy, felülete dudoros. Könnyen törhető és tisztítható, bélaránya 48-52 %.

Termőhelyek

Magyarországon legjelentősebb dió-termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Jelentős még a termelés Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Somogy megyéink.